Szökne az idő… - vélemények

Kedves Jocker,

egy nagyon neves pszichológus mondta - direkt nem mondom, ki volt - hogy ha ő lenne az Ördög és elhatározná, hogy olyat csinál, amivel a legjobban árt a világnak, hát akkor biz' az időt pörgetné fel, de cefettül... mint ahogy most zajlik az életünk.
Ez van most.
- És mit lehet ellene tenni? - kérdezték.
- Semmit!
- Semmit?
- "Tenni" semmit, hanem MEGÉLNI... azt kell tudatosan és megfelelően. Rohanni kell mindig. És ha egyszer muszáj, akkor rohanjunk jóérzéssel. Éljük át/meg a rohanást.
(Vagy valami ilyesmi, nem pontosan ezekkel a szavakkal.)
Én még csak 40 éve rohanok. De még csak tanulom ezt az említett módszert a megélésére. Néha sikerül. Azt hiszem, ha mindent megteszel, ahogy erődből bírsz, attól függetlenül, hogy rohan, akkor semmi szégyellnivaló nem lesz.
...
Az idő amúgy sem létezik! Ha elképzelünk egy számegyenest, ahol a jelenben vagyunk, akkor a múlt a hátramaradt hosszúság, a jövő pedig az előttünk lévő rész.
A kettő összeér. Ott, ahol a "jelennek" kéne lennie, nincs semmi.
Vagy múlt van egy mérhetetlen picivel mögöttünk, vagy a jövő előttünk.
Illuzórikus a jelen. XD
(Hasonlóan, mint az a gondolat, hogy a tudaton kívül nincs semmi. Amikor ebben nem hisz valaki, akkor ezt a "nem hívését" is bevitte már a tudaton belülre. Ez a buddhizmus egyik lényege szerintem.)
De persze ez csak agymenés, pontosan tudom, hogy mire gondolsz.
Igazad van. De ahogy fentebb írtam, talán a belső idővel lehet a külső időt megzabolázni. Ahogy belül megéljük.

"Életemből elszökne a rohanó, vágtató idő," - írod.
Kedvenc vigasztaló gondolatom, hogy "a saját életéről senki sem késik le".
Úgy lesz, ahogy lennie kell.

Üdv!