Linktár

Lámpafény

Az őszi köd hamar beköltözött
az árva lelkeinkbe végleg,
lehűlt a táj, az ablakok mögött
a lámpafény remegve éled,
megannyi tarka-lázas álmaink
nyomuk feledve szétfonódnak,
felénk a nyári vágy hiába int,
elült, hideg, sivár a holnap.

A fák között a lomha múlt bolyong,
sután keresve rá ki gondol,
fölötte sápadón a holdkorong
nyakunkba őszi bánatot szór,
de bent, szobánk falán a lámpafény
meleng, itatja könnyeinket,
a vágyak álomitta tengerén,
akárha volna lágy tekintet.