Kései számvetés
Mi lesz, ha majd az Úr türelme elfogy,
s legyintve más felé tekint, unottan
lesöpri balga bűneink, akárhogy
hivatkozunk reá, haragja fortyan.
Megérzi, hogy nyerész, üres szavakkal
fogadkozunk mi untalan felé csak,
de ösztönünk a vétkeinkre sarkall,
saját magunkat is becsapva azzal.
A sandaság vezérli gyenge lelkünk,
akárha jellemünk lehetne, görbe
gerinceink miatt reménye eltűnt
a tiszta lelkiismerethez érve.
Maradt-e még maroknyi árva lélek,
ki nem csupán a szólamokra ülve
segíti nemzetét emelni, félek,
nem annyi, hogy nyomán jövőnk derülne?
