Világom
Ha egyszer egy bolond világ
eszét veszítve megvadul,
feléli régi önmagát,
ha visszavonhatatlanul
pokol tüzére vettetik,
vajon bakói érzik-e,
csupán a balga bűneik
miatt jutott a lét ide?
Vagy átkozódva újra mást
okolnak álnokul megint,
s takarja tetteik palást,
amelyre népe rálegyint,
hiszen, ha perbe fogni nem
lehet mohó hatalmukat,
nyomát csupán a förtelem,
a meghunyászkodás marad.
Ha jönnek új idők hamar,
s mögötte új vitézek is,
vajon kitart-e majd a kar,
vajon kitart-e majd a hit?
Veszett világom újra fent
ragyogja csillagát le ránk,
mi boldogabb jövőt jelent,
talán egy élhetőbb hazát.
