Linktár

A herceg dala

A nappalokkal elvagyok, csupán
a holdas éjszakák kegyetlenek,
hunyorgva százezernyi csillagán
keresgetem merengve lényedet.

Hová repült az éledő románc,
mivé foszoltak esküvéseink,
a szombat esti lenge báli tánc,
vajon hová szelelt a léptein?

Mi űzte csókjainkat innen el,
lehűlve mind a láz hová fogyott?
Maradt csupán a dermeteg lepel,
s az éjszakát ropogtató fagyok.

De megtalállak én, ha kél a Nap,
hiszen piciny topánod itt maradt.