Linktár

Vonzalom

Veled vagyok, ha fúj a téli szél,
veled vagyok havat, ha görget,
hiába néma szád, szemed beszél,
amint kezemre hull a könnyed.

Veled vagyok tavasznak illatán,
virágaid nekem, ha nyílnak,
beporzom én bibébidet buján,
mikor rügyet fakaszt a holnap.

Veled vagyok, ha nyár hevén a Nap
lesütve rád, szikáran éget,
terítve rád kopott kabátomat,
takarlak óvva-féltve téged.

Veled leszek, ha jő felénk az ősz,
levélseperte, hűlt szelével,
mikor szelíd varázsa megfüröszt,
s keresztjeink elé letérdel.