Linktár

A rigó nyári dala

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2022/7 számában.

Forrón perzsel nyári nap
szomjaznak a madarak,
napra néz fel mindegyik
égi áldás kell nekik.

Arra gondol a rigó
vizet lelni volna jó.
Régen tava volt neki
vizét a nap szürcsöli.

Háza az öreg fűzfa
fejét búsan lógatja,
fa mellett kicsi tó
már csak egéritató.

Pislognak is a halak
nekik albérlet marad,
költöznek a folyóba
átrakja őket gólya.

De mi lesz a fűzfával
és rigó barátjával?
Fűz a rigó otthona
nem megy innen sehova.

Majd akkor énekelek,
énekkel vizet lelek.
Búsan dalol a rigó,
víz nélkül semmi sem jó!

Meg is hallotta a nap
nem is lehet pirosabb,
sajnálta az egészet
mert vizet legelészett.

Fújt is hamar egy nagyot
felhő takarta napot,
nem látszottak könnyei
egy kis sírás kell neki.

Fel is frissült a világ
hízott a tó láss csodát!
Visszajöttek a halak
kis rigónk boldog maradt.