Elöregedett, nyugdíjas szerelem
Hiába, no, úgy tűnik megöregedett a szerelem,
Volt ugyan nekem is, de már hiányzik a másik felem!
Arcomról már nem mosolyok lebbennek,
Arcomról derűs képek sem jelennek…
Itt le már szépséges szavak sem szállnak,
Tudják, nincs, amitől elolvadnának…
(LIMERIK)
Mondd, hol vannak… szép napok, Janka!
Mi lett öregedett napokra?
Nem bírlak feledni,
Össze kén’ tartozni.
Elhagytál… nincs szükség karokra.
(Bokorrímes)
Őszi leveleim csak zizegve susognak,
Már vaksis szemeim csak előre bámulnak...
Éveim egyedül biz’ nyugdíjba vonulnak.
Vecsés, 2021. március 19. – Kustra Ferenc – öreges romantika alloiostrofikus versformában.
