Katonadolog
A vers, ahogyan a párja a Más/kép is, a Nortonnal folytatott beszélgetés szülötte. Egyik sem saját élmény. Éppen azért az első az emberi lélek sötét vágyaiba kíván apró, libbenésszerű betekintést nyújtani, a felbukkanó vallási képek is eszerint értelmezendők. A második épp ellenkezőleg: az ember leginkább vágyott, szinte sóvárgott érzése után kutat, választ nem remélve.
Jó olvasást! 
Üdv néktek, Halál s
sosem senyvedő lelkek!
Örvendjetek hát, ím:
eljöttem közétek!
Csatlakozok hozzátok
a vér mámorában,
a halálsikolyban és
a lelkek kínzásában!
Mit nékem Buddha és
az örök szenvedés!
Nem izgat Jézus szíve sem
és az ellenség szeretés!
Mohamed is vívja csak meg
Szent Harcát egyedül, az
öreg Jahve sem haverom,
ki önmagában elmerül.
Vágyom a létre, a kéjre, a
pénz, a hatalom és a vér
vörös tengerére! Utam egy
hosszú csík, kínnal teli folyó:
mindez mámorító!
Kinek ez nem tetszik, nézzen
csak félre, de őrködő szemeit
vesse lelke legmélyébe!
