Csönd pelerinemben…
(Septolet)
Csönd pelerinemben ücsörgélve
Bámulok… nézgélve.
Fejem üres,
Vadkutyám rühes.
Létem színpadán,
Lét-létrám fokán,
Örökbe-maradván…
*
(Senrjú)
Tán’ gondolkodnék,
De fejem üres, kutyám…
Színpadon vagyok.
*
(3 soros-zárttükrös)
Lét létrám alsó fokán, vagy… elkárhozva,
Innen már rég’ menekülnék rohamozva…
Lét létrám alsó fokán, vagy… elkárhozva.
*
Mi a fenére gondolhatnék, amikor nincsen mire!
Ugyan kire gondolhatnék, amikor nincsen is kire?
Mi a fenére gondolhatnék, amikor nincsen mire!
*
(Halmazrímes)
Üres az életem, mint egy nagy, lyukas kas,
Nekem reggel nem kukorékol a kakas.
Életemet megmászni? Hogy, amikor magas?
Életfámon följebb mászni? Hogy, ha az odvas?
(3 soros-zárttükrös)
Biztos, hogy nekem már csak nem sok, de kicsi van hátra,
Ezt hányingerben letölteti élet hullámzása…
Biztos, hogy nekem már csak nem sok, de kicsi van hátra.
Minek is örüljek, amikor nekem nyűg az öröm,
Most biztos fölvenném, de nincs meg sosem-volt ködmönöm…
Minek is örüljek, amikor nekem nyűg az öröm.
*
(Sedoka)
Életbánatom,
Mint zászló lebeg fentebb.
Kit érdekel… elegem?
Életbánatom
Folyvást csak körbeölel.
Ez mért nincs észlelettel?
Vecsés, 2020. február 2. – Kustra Ferenc
