Számadás

Szépirodalom / Versek (379 katt) eses
  2020.07.04.

Téli csillagok okádnak rád
Szörnyű, vad hideget.
Havas fellegek zúdulnak, már
Ontják fehér terhüket.
Fehér dunyha takarja
E fekete lelkű világot,
Fehérek a megtört arcok,
Sosem láttak virágot.
Fehér ruhában díszeleg
Sok-sok pompás szűz,
Szemedben kihunyt már
Az önpusztító tűz.
Fehér a ravatal,
Mely fehér testedet tartja,
Fehér a búcsúdal.
Lelked búcsúztatja.
Miért hittél álmoknak?
Hisz hazugság volt mind.
Felültél a vágyaknak,
Hát viseld el a kínt.
Búcsúzó lelked vonaglik,
Emészti maró kín,
Itt hagytad, kiket szerettél,
Maradt a vigyorgó kín.
Megcsaltad a bízókat,
Elmenni volt könnyebb,
Miattad jegesednek a
Gyöngyház színű könnyek.
Súlyos áldozatért terveztél
Másoknak illúzióvárakat,
Gúnyosan kiröhögtél
Egymásért reszkető párokat.
Elloptad a szenvedélyt,
Melyet tested másnak ígért,
Adtál cserébe szenvedést,
Kértél helyette vért.
A halál számodra megváltás,
Jobb lesz neked így.
Hiába vár egy megtört társ,
Itt ért véget a film.

Előző oldal eses
Vélemények a műről (eddig 1 db)