Contemplatio
Pusztító lett a vírus, és csődbe ment a gyár,
Bármerre is nézek most, csak fertő és halál.
Köröttem a nagyvilág, csak azt üvölti, véged!
Különös dolog talán, de érzem jelenléted.
Egyre lejjebb zuhanunk, egy mély és sötét kútba,
Senki sem tudja, hogy hova… talán a pokolba!
***
Sorvad el a lélek is, és rothad el a nyár,
Világunkat ellepi a szemét és a sár.
Gaz métely fertőzi, a tested és az életed!
Én mégis itt érzem, a megnyugtató lényeged.
Betegek az emberek, és beteg itt már minden,
Beteg világ hátterében… ott bujkál az Isten!
Vége