Lovag és Sárkány

Fantasy / Novellák (852 katt) Cyrano
  2018.04.18.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/1 számában.

- Megállj, Sárkány!
- Na, már megint egy lovag. Mit akarsz?
- Azonnal add elő a királylányt, vagy miszlikbe szabdallak!
- Jaj, ne. Haver, eltévesztetted a házszámot.
- Nincs is házszám. Ez egy barlang.
- Úgy értem, rossz helyen jársz.
- A helymeghatározóm szerint nem.
- Helymeghatározó? Az a szőrpamacs?
- A műhód nem téved. Te vagy a Sárkány, nem?
- Nem, én az Aranyhal vagyok. Csak kijött az allergiám.
- Meguntad a fejed? Ne próbálj átverni!
- Oké, pléhkobak, lebuktam. De itt akkor sincs királylány.
- Felfaltad?
- Mégis minek? A mai királylányoknak már nincs semmi tápértéke.
- Előbb fel akarod hizlalni? Hol van?
- Ilyen a mesében sincs. Ahányszor valami úri liba elkódorog, rögtön szegény Sárkányt zaklatják. Ilyenkor hol a Greenpeace? Hol az ombudsman?
- Te hol voltál csütörtök este?
- Magánügy.
- Ha Greenpeace-t akarsz, akkor válaszolj!
- Rendben, hadd gondolkozzam. Csütörtököt mondtál?
- Nem! Csak megkérdeztem, hogy hol voltál, amikor betörtél a várba!
- Rablórömiztem a haverokkal.
- Szóval bűntársaid is voltak?
- A römi nem tiltott szerencsejáték.
- De a várból rabolva az!
- Én sosem török be várakba hétköznap. Csak a török.
- Hazudsz, bestia! Elraboltad a királylányt!
- Nem.
- De!
- De nem.
- De igen!
- Ez így hosszú lesz.
- Majd én megrövidítem! A kardommal!
- Ne fújd fel magad, még a fejedre szorul a sisak. Van alibim.
- Akkor miért ebben a barlangban laksz?
- Te most ugye hülye vagy, vagy viccelsz?
- Véresen is komoly vagyok. Szóval, látta valaki, hogy nem voltál ott?
- Igen. Kérdezd meg a Hegyi Trollt!
- Tegnap összefutottam vele, de egy szóval sem említette.
- Hát kérdezd meg most!
- A Trollok tudnak beszélni fej nélkül?
- Tudtommal nem. Miért?
- Hmm. Esetleg valaki más?
- A Farkasember is ott volt.
- Vele is beszéltem. Harapós kedvében volt.
- Fűbe?
- Csak Embert faragtam belőle.
- Szegény pára, pedig hogy tudta csóválni…
- Kíváncsi leszek, mi fog hiányozni róla, amikor visszaváltozik…
- Remélem, hogy csak az önbecsülése.
- Hát, egy darabig biztosan hason fog aludni.
- És mi van a Küklopsszal? Vele is találkoztál?
- Szemtől szemben. De nagyon szúrtam a szemét.
- Szemtelen volt?
- Most már az.
- Ó, hogy enne meg a rozsda… A Manóval is beszéltél?
- Igen, de nem értettem, mit mond, mert nagyot hallok. Kicsit nem.
- A manóba… És a Gonosz Varázslót is kérdezted már?
- Igen. Elbűvölő volt, de nem tudott rám hatni.
- Biztos elmetrükkel próbálkozott.
- Nos, halottakról csak jót, vagy semmit ne vegyél le…
- Ő volt a könyvelőm, egy igazi mágus! Miért kellett kinyírnod?
- Így alakult.
- Az más. Már megijedtem, hogy pszichopata sorozatgyilkos vagy.
- Csak munkamániás.
- Kereshetnél valami normális melót!
- Mondja ezt egy tűzokádó óriásgyík.
- Ez nem fer. Én nagyon igyekeztem. Leérettségiztem, van nyelvvizsgám, voltam tűzvédelmi oktatáson és pilótaként sem számítok zöldfülűnek; de a legtöbb tervem füstbe ment.
- Bizonyára mindent megtettél, amit egy hüllő megtehet.
- Az életmentő tanfolyamon sajnos az önkéntes nem élte túl a mellkas-kompressziót, a szájból szájba lélegeztetést nem is említem.
- Leégtél?
- Én nem. De a házból nem sok maradt.
- Pedig nem látszol forrófejűnek. Vagyis igen, de nem úgy.
- Járjak az Anonim Mesehősök gyűlésére? Mit mondhatnék? Helló, Sárkány vagyok, hatszáz éve nem iszok, mégis okádok?
- Kis lépésekkel kell kezdeni, azt mondják.
- Ilyen lábbal?
- Ismerek egy állati pedikűröst.
- Még Börger Király sem alkalmazott, pedig oda még a Koboldokat is felvették.
- Ja. Ajándéknak adták őket a Gyerek Menühöz.
- Próbáltam integrálódni, de az emberek nehezen fogadják el a másságot.
- Meleg vagy?
- Csak tüzes. Ne keverjük!
- Nem bújhatsz el az identitásod elől.
- Nehéz is lenne ekkora farokkal.
- Csak ne hencegj! Nem a méret számít.
- Könnyen beszélsz, neked kicsi.
- Talán le kéne adnod pár tonnát.
- Azt mondod, kövér vagyok?
- Láttam már olyat, aki sovány, és az nem ilyen.
- Aerodinamikailag tökéletes az alakom.
- Ezt a tükröd mondta?
- Nem, a fizika.
- Én azért belenéznék abba a tükörbe a helyedben.
- Ó, emberek. Bármennyit megehetsz belőlük, de nem győzheted le az előítéleteiket.
- Lehet, hogy a bőrszíned az oka.
- Gondolod? Pedig a zöld nyugtat.
- Jóból is megárt a nagy.
- Átkozott sztereotípiák!
- Ja, azokat én is utálom. Megcsípnek, aztán vakaródzok egész nap.
- Téged valami egész más csípett meg. Valószínűleg agyevő bogár.
- Biztos nem azok a típiák?
- Nem. Most már biztos, hogy agyevő volt.
- Mindegy, de akkor is meg kell találnom a királylányt.
- Értem, de azért nem kellett volna kinyírnod a kártyapartnereimet.
- Nem az én hibám, hogy ilyen barátaid vannak.
- Barátkoznék én mással is, csak sajnos sikítoznak meg elájulnak, ha meglátnak.
- Mint a rajongóim.
- Ekkora arcra hol kaptál sisakot?
- Szóval azt mondod, nincs itt a királylány?
- Nézz körül! Látod valahol?
- Lehet, hogy elrejtetted.
- Ja. Nézd meg a női WC-ben!
- Most miért? Neked is lehet rejtekhelyed.
- Van rejtekhelyem. Épp ott vagy.
- Ez a barlang?
- A lépcső alatt már lakott valaki. Bocs.
- Jól van, jól van. Van tipped, hol keressem a királylányt?
- Senkit sem akarok megöletni.
- Soha vissza nem térő alkalom.
- Tanácsot tudok adni: gondolkodj. Téged megvezettek.
- Mi van? Dögkútból ittál?
- Úgy értem, hogy hiába vagy lovag, a nagyok sakkjátszmájában csak egy paraszt vagy.
- Vigyázz a villás nyelvedre, gyík, mert nagyot ugorhatsz előre a kihalóban lévő lények listáján.
- Ne vagdalkozz, nem bírom a fejetlenséget. Inkább használd azt az izét, ami a nyakadra nőtt. Ez az egész egy átverés.
- Neked agyadra ment a pikkelysömör.
- Az a bajod, lovag, hogy mindig a földön jársz. Földhözragadt a gondolkodásod.
- Szóval egy földhözragadt paraszt vagyok. Még valami, mielőtt lecsapom a fejed?
- Mielőtt hadonászni kezdesz a kardoddal, figyelmeztetlek, hogy új a lambéria.
- Szép. Import?
- Én magam készítem. Ártatlan hobbi.
- Miből csinálod? Konzervdobozokból?
- Majdnem. Lovagi páncélokból.
- Ügyes. Honnan szereztél ennyi páncélt?
- Az alapanyag házhoz jön, hogy úgy mondjam.
- Na, az se lehet normális, aki idehordja neked.
- Ebben végre egyetértünk. Hé, neked mindig így tikkel a szemed?
- Csak amikor sokáig nem ölök.
- Pihenned kellene. Az esztelen öldöklés árt az idegeknek.
- A süket duma, az árt. Az öldöklés csak annak árt, akit öldökölnek.
- Nincs benned szeretet?
- De. Szeretek öldökölni.
- Hallottad már, hogy az igazi erő nem az izmaidban rejtőzik, hanem a szívedben?
- A szív is egy izom, nem?
- Tulajdonképpen igen...
- Hát akkor?
- Jól van, pléhpofa. Hogy lásd, kivel van dolgod, felvilágosítalak.
- Előbb a barlangodat kellene. Jó lenne néhány ablak.
- Gondoltam rá, de nem találtam harminc méter vastag keretet.
- Költözz át az Üveghegybe!
- Az átláthatósággal úgy vagyok, mint a politikusok.
- Pedig neked is elég vastag a bőröd…
- Annyira azért nem.
- Szóval, miről is akartál felvilágosítani?
- A varázsszó: ingatlan.
- Neked tényleg jót tenne egy érvágás. Jó nagy. Nyaktájon.
- Figyelj, elmagyarázom. Ki bérelt fel a királylány felkutatására?
- Hát a Király, ki más.
- És ő küldött a Hegyi Trollhoz, hogy ott keresd a lányát?
- Igen. Miért? Gondolod, hogy csak trollkodott?
- Tudtad, hogy a Hegyi Trollé volt a királyság legnagyobb bányája?
- Tényleg?
- Bizony.
- Nem tudtam.
- És most kié lett?
- A Hét Törpéé?
- Ez fájt.
- Akkor a szakszervezeté?
- A Királyé, te agykonzerv. Aki aztán elküldött a Farkasemberhez is.
- Mondanám, hogy farkát behúzva iszkolt el, de ez nem lenne teljesen igaz…
- Nem vicces. Csak hogy tudd, az övé volt a legnagyobb erdő a királyságban. Kapiskálod, bádogember?
- Persze. Mit?
- Vízokádó leszek tőled. Figyelj! Hol is voltál még? A Gonosz Varázslónál?
- Igen. Csapdába próbált csalni a vén bolond, de lekaszaboltam a katonáival együtt.
- Csapdába csalni? Hogyan?
- Ártatlan hajadonná varázsolta a külsejét, és így akart elcsábítani.
- És te átláttál a varázslaton?
- Á, dehogy. Csak mindenkit lekaszaboltam.
- Levedlek tőled. Nem szokott fájni, hogy ilyen hülye vagy?
- Bírom a fájdalmat.
- Mazochista.
- Inkább azt mondd meg, a mágusnak mije volt, ami olyan értékes.
- Viccelsz? Láttad a palotáját? Száz szoba, örökpanoráma, tengerpart és háztáji kacsaláb. Teljesen tehermentes, tavaly végtörlesztett, bár sokat kellett bűvészkednie az árfolyamokkal…
- És akkor az a gödör, amiben a Küklopsz lakott?
- Az egy kész aranybánya!
- Az a koszos lyuk? Ne etess!
- Mondom, az egy aranybánya. Ahonnan aranyat lehet bányászni.
- Az más. Na és mi a helyzet veled?
- Velem? Hát nem látod a kincseimet? Arany, drágakövek, részvények, készpénz és off-shore bankszámlák, nem beszélve a merchandise-jogokról…
- A mit-csinálsz-jogokról?
- Tudod, hogy veszik a sárkányos pólókat, bögréket, akciófigurákat? Még hajónak és repülőnek is adják a nevem, sőt, egy kis fickó is jött keletről, aki rólam akarta elnevezni magát.
- Ki az a hülye, aki azt akarja, hogy Tűzokádónak hívják?
- Ha a farkadba tudnál harapni, te lehetnél a végtelen ostobaság szimbóluma.
- Olyat én nem csinálok.
- Nem is higiénikus.
- És honnan van ez a sok kincs? Csak azt ne mondd, hogy a rablórömiből!
- Az én területemen halad keresztül a két legnagyobb kereskedelmi útvonal.
- Szóval megpumpolod a karavánokat. Ez útonállás!
- Útdíj, és teljesen legális. Régebben feketén nyomtam, az ósdi szöveggel, pénzt-vagy-életet, tudod; de hát változnak az idők. Most már mindenről számlát adok.
- Számlát?
- Azt. Teljesen rám szállt az Adóhivatal. Finoman jeleztem nekik, hogy hagyjanak békén, de nem adták fel, míg el nem csaptam a hasam a sok ellenőrrel.
- Én is fosok az Adóhivataltól.
- Ekkor a néhai könyvelőm azt mondta, végezzek el egy OKJ-s tanfolyamot, és váltsam ki a vállalkozóit.
- Te vállalkozásban rabolsz?
- Értékáthelyezési koordinátor és logisztikai menedzser vagyok. A költségek húsz százalékát leírhatod az adódból.
- Azt hiszem, felfutott egy szem a láncingemen.
- Haladni kell, elvégre már a középkorban vagyunk. Visszatérve a témára, ha engem is megölnél, a Királyé lenne a sok kincsem és az útdíj is.
- Értem már. És mi van a királylánnyal?
- Az újságok majd megírják az elrablós mesét. Te leszel a hős, aki megmentette a királylányt a Sárkány karmaiból. Közben bizonyára csak elküldték wellness-hétvégére a Hetedhét Hotelba.
- Tegyük fel, hogy igazad van! De van itt még valami, amit nem tudsz.
- Mégpedig?
- Ha megöllek, enyém lesz a királyság, és a királylány fele.
- Nem fordítva?
- Nem. Ja, de.
- És jó a csaj?
- Jó.
- Akkor ezt nehéz überelni.
- Én is úgy gondolom. Ő volt a tavalyi Miss Irgumburg.
- Szóval szépségkirálynő is?
- Igen. Bár az első forduló után csak a hetedik volt, de hat lány visszalépett.
- Egyszerre hat? Nem furcsa ez egy kicsit?
- Nők… Még a WC-re is együtt mennek…
- De attól, hogy visszaléptek, még mindig szebbek nála.
- Nos, mivel a versenynek ezt a részét a várfalon tartották, a visszalépés sajnos kizárással járt. A szabályzat kimondta, hogy törött testrészekkel nem lehet indulni.
- Kicsit szigorú, nem?
- Ha már szenvedni kell a szépségért, jobb, ha más szenved. Erről jut eszembe, lecsapjam a fejed, vagy kipusztulsz magadtól?
- Jelen helyzetben talán érdemes megemlítenem, hogy a páncélod úgy ezerötszáz fokon megolvad.
- Miért is számít ez?
- Mert a leheletem kétszer olyan forró.
- Szóval könyörögsz az életedért. Egye fene, hallgatlak.
- Agytevékenység jeleit vélem felfedezni rajtad.
- Nem mintha megijedtem volna, csak gyakorolnom kell azt a dupla macis dolgot.
- Diplomáciát?
- A te szádból egész másképp hangzik.
- Örülök, hogy hatnak rád az észérvek. Bár meglep.
- Mit javasolsz?
- Annak semmi értelme, hogy egymással viaskodjunk.
- Sosem kerestem értelmet a viaskodásban.
- Jó lehet veled barkohbázni.
- Figyelj, Sárkány, tök jól eldumáltunk, de ha nem vetted volna észre, nem vagyok valami türelmes típus. Beszélj úgy, hogy én is értsem!
- Lassan?
- Mindjárt a szavadba vágok, ha szórakozol.
- Látod, ezt jól kitalálta az öreg maffiózó. Mi legyilkoljuk egymást, ő meg számolgatja a bevételt, és röhög a markába. A Vasorrú bába hozzá képest kerti törpe volt, pedig ő irányította a királyság összes illegális pékségét, míg a Trónvédelmi Elit Különítmény rajta nem ütött a mézeskalács-kunyhóján.
- Nem az a két kisgyerek csinálta ki?
- Az csak mese. Ne higgy el mindent a királyi médiának!
- Tényleg bűzlött a sztori.
- De még hogy! Egy hétig szellőztettek utána. De ugyanez volt a Mostohával is. Törpe bérgyilkosok tették el láb alól, hogy a Király a helyére ültethesse a szeretőjét, azt a Hófehérkét. Az újságok megírták, hogy Gonosz Mostoha volt, pedig annyi bűne volt csak, hogy bosszantó szelfiket készített a varázstükrében…
- Az én apám is sokat posztolt, igaz, ő az őrtoronyban…
- A Farkast is csak azért intézték el, mert konkurenciája volt Piroskának, aki a Nagymama füves sütijét terítette az erdőben. Kő a hasba, ez elhajt, haver!
- A kutyafáját!
- Farkas. Kő. Mindegy.
- Erről tényleg nem írtak az újságban!
- Olvasnod kell a sorok között.
- Között? Nekem a sorokkal is problémáim vannak. Általában már a képrejtvényeknél elakadok.
- Azok iniciálék.
- Ezt mégis hogy találtad ki?
- Ha ez vígasztal, nem te vagy az egyetlen, akit átvertek.
- Én itt az életemet kockáztatom, a Király meg nyugodtan nézi a „Szerzetesek közt”-öt. Kedvem lenne megdorgálni, amiért így rászedett.
- Hát csináljuk! Úgyis kijár neki a fenyítés a cimboráimért.
- De hogyan?
- Az egyszerű megoldások híve vagyok. Menjünk oda, szedjük ki a tornyából, és bízzuk a gravitációra. Aztán átvesszük a bizniszt. Te leszel a Király, birodalommal meg a csajjal, enyém a bányajog és a közbeszerzések.
- Benne vagyok. Indulhatunk is.
- Ne igyunk valamit előbb? Van forralt borom.
- Jó ötlet. De akkor neked kell bevinned a városba, spiccesen nem vezethetek lovat. Egyszer már elvették a lógosítványomat ittas ügetésért, mert elütöttem egy tuareget.
- A zebrán?
- Tevén.
- Nagyon megsérült?
- A fickó nem, de a tevének jó nagy púpja lett. Sajnos meg kellett ölnöm.
- A tevét?
- Dehogyis. A fickót.
- De miért?
- Mert egyfolytában kiabált, hogy „bekaplak”, vagy „belédrak”, vagy valami ilyesmit.
- Nem azt mondta, hogy „betétlap”?
- Most, hogy mondod, lehet. Nagyon be voltam állva.
- Egy állat vagy.
- Azért néha kijön belőlem az ember.
- Sokkal előrébb azzal sem vagyunk. Szóval, mit akarsz, vegyelek a hátamra?
- Hát a szádba nem szívesen ülnék. Nem égetném magam.
- Már megbocsáss, de nem vagyok hátasló.
- Fogj fel úgy, mint egy testékszert! Csillogó! Elegáns! Rozsdamentes!
- Felejtsd el, Sir Piercing!
- Gondolj bele, a Lovag egy Sárkány hátán érkezik a városba!
- Neked jól állna, de én hülyén néznék ki.
- Ugyan! Képzeld el, milyen hatásos belépő lenne!
- Parasztvakítás.
- Gondolj az akciófigurákra!
- Na, jó, egye fene. De ebből nem csinálunk rendszert!
- Igyunk rá! Hé, azt mondtad, forralt bor. De ez hideg.
- Hát lehelj rá!
- Attól csak büdösebb lesz.
- Nem foglalkozol a dentálhigiéniával?
- Mi?
- Orális tisztálkodás?
- Mi?
- Fogmosás?
- Mi?
- Még hogy az én leheletem gyilkos… Megmelegítsem az italod?
- Te csak ne lehelgess errefelé a dentálhiénás száddal. Még elkapok valamit.
- Semmi olyat, ami ronthatna az állapotodon.
- Azért csak lassan a testtel. Ki tudja, mitől lettél zöld.
- Pigmentektől.
- Na látod! Biztos tele van velük a szád. Ne lihegj az arcomba!
- Figyelj, ez már nekem kínos! Ne küzdjünk meg mégis inkább?
- Csak mert pigmentes akarok maradni?!?
- Ne igyál többet, kérlek. Inkább induljunk, mielőtt meggondolom magam.
- Jól van, na. De mi lesz, ha nem bírom a repülést, és rosszul leszek?
- Kapaszkodsz.
- És ha szédülök?
- Kapaszkodsz.
- És ha hányingerem lesz?
- Ha lehánysz, könnyen elkaphatsz egy súlyos felső légúti betegséget.
- Az milyen?
- Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valaki lezuhan a magasból, és összetöri magát. Nagyon magasból. Nagyon összetöri.
- Értem. Visszanyelem.
- Hogy lettél te Lovag egyáltalán?
- Hosszú történet. Már fiatalon az egyik legkeresettebb pléh-boy voltam. A csatákban az utolsó leheletemig küzdöttem.
- Inkább a leheleteddel.
- Lehettem volna a Király testőre is, ha nem történik az a baleset.
- Félek megkérdezni, milyen baleset.
- Bevertem a fejem a Kerekasztal sarkába.
- Miért van olyan érzésem, hogy nagy hibát készülök elkövetni?
- Innen ered a címerem is, nézd. Egy kerek asztal, amiből kitört egy darab.
- Ez nem Hófehérke címere? Olyan, mint egy alma, amibe beleharaptak.
- Jól van, na, nem tudok kört rajzolni.
- És mi az a három betű?
- A jelszavam rövidítése. Intelligens. Bátor. Megnyerő.
- Jó látni, hogy a szerénység két lábbal a realitás talaján tart.
- Szerény! Ez az! Ezt a szót kerestem!
- Jobban örülnék, ha most már inkább szótlan maradnál.
- Akkor felülhetek a hátadra?
- Most az egyszer. De ne merészeld élvezni!
- Mert különben?
- Két kilométeres zuhanásod alatt lesz időd rájönni, hogy miért.
- Értem a célzást. Semmi élvezkedés.
- Na, jól van. Akkor kapaszkodj, indulunk!
- Csinálhatok sárkánylovas szelfit?
- Az egy posztumusz poszt lesz.
- Bocs. Tudom, két kilométer. Értem. Szerényen.
- Hogy hordhat ilyen hülyét a hátán a föld? Na meg én?
- Hé, látom a házamat! Integethetek anyámnak?
- A helyedben repülés közben inkább csukva tartanám a számat.
- Egy-két bogártól nem lesz semmi bajom. Azt mondják, kiváló fehérjeforrás.
- És mit mondanak a sirályürülékről?
- Oké, befogom.

Előző oldal Cyrano
Vélemények a műről (eddig 1 db)