Rám eső rész...
Kirakatba kitett, cinikus mosoly...
fentről lefelé villanó koronák...
Egy ledobott szavakkal teli tarsoly,
rózsaszín okulárés, mézes fonák.
Topmix-elek, nincs rajta szavatosság.
Amíg ikszelgetek, úgy vélem, komoly
műfajt váltok, de csak szappanoperát
adott szóval, futtatott kerettéboly.
Pik-pakk lekopik a máz, s míg jól mulat,
finom kéz, viszkózus milliárdokkal,
hozzá a vonzás törvénye bólogat.
Árnyékot vet az a megvett üvegfal,
teleaggatva csonka szabályokkal.
Ki mennyit ér... szabad vagy nem szabad.
Jó-l-él-ek, a túlbecsült alázattal,
hol rám eső rész a tíz parancsolat.
