Eszperente veszedelem
Egyszer egy elmeheveredett egyed eszeveszetten beleszeretett egy remek emberbe.
Ezen eset felejthetetlen, s lehet eleve elrendeltetett...
Eszembe vettem: ez veszedelmes helyzet, nem kellene belekeverednem!
De vele percem nekem kedves, szeretetteljes, selymes, emelkedett.
Nem kell nekem ezen szerelem helyett egy megveszekedett meseszerep se!
Mellette lelkem csendben megdelejezve elszendereg.
Vele kettesben gyermek lehetek, lelkendezve nevethetek, repkedhetek,
s ezen embert elveszejtve, jelenem kegyetlen, embertelen, lelkem remete,
s nedves szemem remegve, s szenvedve les.
Egy esztendeje, s ezer meg ezer perc eltelte mellett eme egyed...kell...kell...kell...mert nekem lett teremtve!
Ne felejtsd el... kezedbe lelkem temetem el...
SZERETLEK!
