Cim nélkül...

Szépirodalom / Versek (851 katt) Avanna
  2016.03.12.

Távolból kémleli a régi otthonát
Kis kezével szoritja maciját

Szeme megakad egy sötét romos házon
s egy félig kidölt haldokló akácon

Itt élt...
Ez volt az ő otthona
Még nem kezdetét vette
egy örült gyilkos ostroma.

Emlékei cikáznak
a sötét éjben
Apró lábacskája tocsog a
Kiontott vérben

Homályos képek
Vetitődnek a tájra
Ott fekszik előtte a halott bátya.


A gyilkos meghúzza a ravaszt.
Ezzel vérvörösbe öltöztetve a tavaszt...

Márcsak saját magát kémleli
Élete utolsó perceit nézheti

Ahogy apró lába tocsog a vérben
s ahogy szakadt ruhája libben a szélben.
Hallja szívének halkuló dobbanását
és a földre hulló töltény koppanását...

Előző oldal Avanna