Nodreharni novellák - Sporthadosztály

A jövő útjai / Novellák (1094 katt) Koi
  2016.02.11.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2016/8 számában.

Hárman tolták a gépet: Krativ, Zuvernak meg Nietin. A felszállópálya már amúgy is romos volt, de a gyár félig beomlott, menteni kellett a felszerelést. A távolban már hallották a birodalmiak menetelését, de még mindig nem jutottak el az állásokig.

Úgy tolták azt a Koromichen csatabombázót, ahogy csak bírták. A denevér alakú, nehézfegyverzetű űrjárművet a három nodreharni népfelkelő hangosan harákolva, szuszogva a maszk alatt – a birodalmi nehéztüzérség mérges gázt is bevethetett volna, ha akart – egyre közelebb vitte a barikádhoz. Vállukon a ritkásan kiosztott, a hadosztály kétharmadának jutó lézerkarabély hintázott.

Az égen bombázók suhantak el.


A klahrevirneni futóváltó tagjai voltak. Az életüket is a hazáért adták volna…



A három nodreharni minden erejét beleadta. Egyenruhájuk már szinte tocsogott a gépolajban, ami a gép egy bomba által tönkrevert hidraulikájából ömlött, hosszú csíkot húzva a gyártósortól.

Ez volt az egyetlen viszonylagos épségben maradt gép.

Fölöttük két birodalmi vadászgép által kergetve egy Tontoi-osztályú romboló menekült. Hasán a jellegzetes triplaágyús ASL tornyok jelezték, hogy ez a KZT-107 Uruniche. Testvérhajóinak csak duplalöveges tornyai voltak. A viszonylag nyúlánk, magas építésű űrromboló cikkcakkos füstcsíkot eregetett, díszesen kifestett orrészén hosszan felszakadt a fém, három pár fő stabilizáló-szárnyából dőlt a hidraulikaolaj.

Ezzel a tempóval nem húzza sokáig – gondolta Krativ.

Ebben a pillanatban a romboló hirtelen oldalra dőlt és belevágódott az egyik épületbe. Hátsó lézerei még ekkor is tüzeltek, bár az orrlövegek tüzérei már ugráltak is kifelé. Egy eltévedt AuteOnker vadászgép robbant a birodalmiak közé, nehéz gépágyúi az egyiket lezümmögték az égről, míg a másikat csak elkergették. A sárga felfestésű gép, ami a mintája alapján valamelyik hordozóról kerülhetett ide, szárnyát billegtette a lövészárok felé.

- A Kerzehunról jött, látszik a számozáson – szólalt meg Zuvernak -, a bátyám is ott szolgál.

A „Kék Tornádó” űrrepülőgép-hordozó vadásza nyugat felé repült.



A horizont szinte lángra gyúlt. Legalább két ezred képében megjelent az első ellenséges egység.

- Várj még – ordított a hadosztályparancsnok, egy civilben játékvezetői beosztású, helyi lakos –, nagyon messze vannak még!

Szinte a feje fölött suhant el egy ionlövedék, szétszedve a mögötte álló épületet.

- Spori! Messze a szöszt! – kiabálta pár ex-játékos az egyik gyárból rekvirált lézergépágyú mögül.
- Hát akkor lőjetek, az angyalát! Ha már úgy is kiszúrtak minket!

A lövészárok teljes hosszúságában zümmögni kezdett.


Az egész hadosztály az életét adta volna a hazáért…


Öt lépegetőtank bicegett át a lövészárok maradványai fölött. Birodalmiak és nodreharniak hullái vegyesen, eldobált és összetört kézifegyverek – hátrébb a Koromichen bombázó szárnyára dőlt roncsa.

- A Sporthadosztály 45%-os vesztességeket szenvedett. A hadosztályparancsnokság állományfeltöltésre jelentkezzen a 24. kerületi hadparancsnokságon. Vége…

Előző oldal Koi