Boncolás

A jövő útjai / Novellák (1130 katt) Koi
  2015.06.13.

Az alábbi hangfelvétel az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének birtokában van. A felvétel ideje 1945 szeptemberében készült Luzonban. Titkosítva 120 évre…


- Aaron Hannenberg, az USA Haditengerészetének orvosa fogja végrehajtani a boncolást ezen a valószínűleg a Földön kívülről érkezett élőlényen. A testet egy szétroncsolódott, ismeretlen légi jármű és több, a Császári Japán Légierő felségjelzését viselő szállítógép maradványai mellett lelték fel.

Testmagasság 260 centiméter, végtagok száma hat: két karszerű és négy lábszerű. Az élőlény furcsa, vászonszerű ruházatban és eddig azonosítatlan fémötvözetből készült sisakban volt megtalálásakor.

A fémes, szürkéskék kültakaró leginkább az ízeltlábúak kitinjére emlékeztet: kemény, nehezen hajlik. Az élőlény más részei is hasonló eredetet valószínűsítenek: a test több ízre tagolt, a tetraéder alakú, felfelé keskenyedő fejen bunkós végű csápok találhatóak, a fejen továbbá négy pár összetett és elszórtan hat darab egyszerű szem, valamint egy pár nagyméretű külső állkapocs. Ezek hossza a külső él mentén mintegy harmincöt centiméter.

A három ízre tagolódott, ötvenöt centis nyaki részen hosszúkás, a jobb külső állkapocstól egész a bal vállig terjedő vágás figyelhető meg, vélhetőleg ez okozta az élőlény pusztulását. Lejjebb haladva a viszonylag erőteljes, négy fő ízre tagolt törzshöz érünk. Ehhez a végtagok gömbcsukló-szerűen csatlakoznak. A két karon lévő kitines kültakaró kissé puhább, hajlékonyabb, mint a törzsé vagy a nyaké, de ez is igen erős anyag. A karok végén meglepő módon öt ujj található, ezek karmosak. Az alsó végtagok száma, mint már említettem, két pár. A két frontális láb ízület képileg az emberéhez hasonló, a hátsó pár is, azzal a különbséggel, hogy az élőlény combnyakhoz hasonlítható ízülete, ami az eredeti hátsó állásból majdnem teljesen előrefordítható. A lábak végén három-három lábujj található.

Megkezdem a boncolást. Y alakú bemetszést ejtek az élőlény vállízületeitől egész az ágyékrészig (vágáshang). Ehhez inkább körfűrészt használok, mivel a szike elégtelen. (A fűrész hangja kezd el szólni)… Végre átvágtam a kültakarót, és már látom a probléma okozóját. Úgy tűnik, az élőlénynek van egy második, belső váza is a külső, kitines réteg alatt (kis szünettel). Miután átvágtam a bordaszerű képződményeket, egy hashártyához hasonló képződmény alatt láthatóvá válnak a belső szervek. Átvágom a hártyát. Szembetűnő a nagyméretű, tüdőszerű szerv, melyből minden irányban félmerev falú csövecskék indulnak ki. A lény „tüdőfelei” között csőszívszerű szerv található, valószínűleg ezzel pumpálta élő korában a testnedveket, melyek a légzési gázokat vélhetőleg nem szállították.

Ezektől lejjebb valószínűsíthetően az emésztőtraktus található. Rengeteg emésztési mirigy található itt, és az indikátorpapír alapján váladékuk főként enyhén lúgos kémhatású. Kivételt ez alól a tojásdad alakú, gyomorszerű emésztőüreg mirigyei alkotnak, ezek váladéka igen erősen lúgos… (itt a kazetta sérült volt, nem érteni, mit mond).

A nyakon ejtek most egy teljes hosszába eső metszést, hogy az esetleges hangképző szerv felszínre kerüljön… Nos, az egyébként erősen megrongálódott légcső leginkább úgy néz ki, mint egy fúvós hangszer, oldalán legalább kéttucatnyi szelep található, mely a két oldalon futó mellék-légcsövekbe vezet. Fentebb különféle hangszalag-szerű képződményeket látni, majd a légcsövek egybeolvadnak… (recsegés)

Megkezdem a háti, gerincoszlop szerű szerv felvágását. Öt-hat nagyobb szelvényből áll, a legalsóból a lábak irányába idegkötegek indulnak ki. Ez a szelvény egyébként erősen megvastagodott… (nyiszáló hangok) Igen, egy második agy található itt.”

Kazettacsere.

- A koponya felboncolása következik, ezért elválasztottam a nyaktól… A koponya igen nehéz, erősen rögzített, de csak kötőszövetileg, összecsontosodás nincs a nyaki szelvényekkel. Lehetséges, hogy ez a törzsfejlődésük során alakult így. A koponya metszését körfűrésszel végzem el, a háztetőszerű koponyatető nehezen, de szétvált. Az agy meglepően hasonlít az emberére, legalábbis a felülete ugyanúgy erősen barázdált, azonban négyágú Y-alakú. A szemekhez vezető rész igen jól fejlett, ami az élőlény kitűnő látásának bizonyítéka…


Hannenberg doktor ekkor megállt és hátranézett. Ijedtében majdnem összecsinálta magát.

Az általa boncolt lényből kettő élő példány állt mögötte, ugyanabban a furcsa egyenruhában, kezükben fegyverszerű valamikkel. A lények csattogó, fémes hangú kommunikációba kezdtek, majd az egyik lelőtte a kórboncnokot, akinek mellkasa átégett az energialövedéktől.

A diktafon a leeséskor összetört. A lény teste eltűnt, de a felvételek megmaradtak az utókornak…

Előző oldal Koi