Bimbó legel
Tövisbe léptem a réten,
elkóborgott a tehenem,
nem tudtam menni utána,
a kerülő behajtotta.
"Kedves Bimbó, gyere vissza,
hurkot kötök a lábadra,
a kötél a jobb kezemben,
a balban a kedvenc könyvem.
Csodálkozol, öreg jószág? -
ilyet marha nemigen lát,
a helyzeted kivételes,
a te őrződ könyvre éhes.
Máskor, ha el akarsz menni,
ne azt próbáld kihasználni,
hogy nem tudok talpra állni:
azt a tövist ki kell venni"!
Sántikálva mentem haza,
a tehenem megfogadta,
hogy amíg én olvasgatok,
mellettem ő legelni fog.
