A fájdalom halk szava...
Miért van az, hogy akit szeretsz,
Azt bántják meg legtöbbször,
s kínozzák meg legelőször,
Hisz, tudom, ő semmiről sem tehet.
Ilyenkor legszívesebben fognám a kezét,
átölelném, s magamhoz szorítanám,
s letörölném könnyeit,
és megpróbálom elfeledtetni a gondjait.
Rohadt hely ez a világ,
ahol már minden megváltozott,
s minden új jelentést kapott,
tudom, hogy nem lehetek folyton kicsimmel, s így még jobban fáj.
Nem szeretem, a szeretteimet bántják,
főleg ha olyanokkal teszik,
akiknek semmi közük az adott dologhoz,
idővel rendbe jön minden, és felszárad a könny, később pedig feloldódik a bánat.