A Fáj és a Szállj

Szépirodalom / Versek (1157 katt) Csillangó
  2014.03.31.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2014/3 számában.

Ami most a kínok remegése,
az holnap már egy diadaldús ragyogás,
ami most a röppenés reménye,
az holnap a nehéz, mély fátylú lemondás.

A Fáj és a Szállj kísértő szava
egyaránt lélegző, testvalós létező,
de a végső őscél mindig az a
visszhang, melyet kelt a hirtelen fényeső...

Néha szuszog a küzdés páncélja,
és riadtan rogy össze önsúlya alatt.
Néha pedig hamarabb jut célba,
mint elmeparipán a lovas-gondolat.

Akár szárnyal, akár gödörré lett
a lét, benne csillan a Semmi nem örök;
s mindig int valami örök lélek
a Túl bűvös könnyűségű fátyla mögött.

Előző oldal Csillangó
Vélemények a műről (eddig 4 db)