A nap sötét oldalán
A nap sötét oldalán,
olvasó, miért nézel oly bután,
mi az mi meglepett?
s milyen titok, mely elfeledett,
ki az ki tudja rá a választ,
ki az ki bennem kételyeket támaszt,
hol van a tündöklő, fényes oldal,
melyről mesél sok óda s dal,
s nemcsak meséből ismerem a napot,
mely nap mint nap beragyogott,
miért érzem úgy, hogy fénye elhagyott,
s ettől vagyok én ütött-kopott
ez volt az, mi utat mutatott,
s most hirtelen elhagyott,
manapság csak egy szikrára várok,
érte eget s földet bejárok,
s majdan egyszer rátalálok,
a szikrából lángot csinálok.
