Gondolataimba süppedten
Gondolataimba süppedten harcolok
Harcolok egy teljes békéért
Melyet még csak a gondolataimba karcolok
S a fájdalom amit csak most kóstolok
Ez törekvésre késztet
Egy harchoz melyet most kezdenék
De nem merek mert félek ez egy végzet
Végzet mely bepiszkolja fehér köpenyem
Ami a békémet mutatja
De meg kell próbálni, harcolni kell
S nem figyelni semmire mely félelmed kutatja
Mert az megtalálja bármi áron
Ha hagyod hogy uraljon
Akkor el vagy veszve
Ha hagyod hogy kutason
Akkor el leszel veszve
Maradj nyugodtan, ülj a fa tövében
Óvd hófehér békédet
De tudd, hogy a semmi mindig valamire késztet.