Pallasz- himnusz

Szépirodalom / Versek (1135 katt) Csillangó
  2012.08.20.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/8 számában.

Zeusz homlokából fogantál,
Athéné, istenek legnemesebbike,
Ám nem vagy más olümposziaktól
függő egyáltalán így se.
Habár atyád torka rejtett egykoron Téged,
Nem ért el így sem a végzet.
Főisten rögtön, mikor megpillantott, szeretett,
Veled mindig - s jogosan kivételezett.

Jelződ gigászi pajzsod győzelméből fakad,
Melyre Medúza feje került, e szörny-alak.
Kővé Te mégsem váltál, bölcs Pallasz,
Jobb keze világnak, Te segélyhangokat hallasz.
Harcok képzik sziporkázó léted lényegét,
Ám jóságodban nem ontod senkinek vérét.
Furfangod révén minden felett győztes vagy,
Neked nem árthat sem perzselő Nap, sem fagy.
Árész elpirul Melletted szégyenében,
Többet teremtesz mindenkinél szívből - szépen.

Olajfák királynője, szent Athéné!
Kezeddel minden átváltozik széppé...
Athén anyja vagy Te, város-szülő isten,
Szárnyad áttör minden bilincsen!
Földet, eget, szívet, eszet mind Te uralsz,
Oktalan - rút nyilaktól véd a pajzs.

Bölcs szíved nyújt árva lelkeknek menedéket,
Léted túlmutat azon, mi egyszerű élet.

Óvó kezed hintsen reánk áldott esőt,
Csókold meg számunkra a jövendőt!

Te vagy mindeneknek bölcs vezére,
Születő csillagokat szórj Vég kezére!

S ha a tűz, mely búból kél, nem emészt el minket,
Tudjuk jól, öröm hintajából a Te kezed intett.

Bölcs Athéné, szellemed kísérje nemesek útját!
S váljon nemessé az is, ki nem issza tudásnak kútját...

Végszó nem más, csupán az lehet,
Minden isten s ember ölelje lelkedet!

Előző oldal Csillangó
Vélemények a műről (eddig 1 db)