"Színjáték"

Szépirodalom / Novellák (1204 katt) Josette
  2012.06.21.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/6 számában.

Hirtelen nyomasztó csend telepedett a nézőtérre, melyet egy halk, ám rémült kiáltás tört meg. Csupán a színpad sejtelmes fényeinek homályában lehetett megpillantani az események gyors egymásutánját. Mindenki lélegzet visszafojtva próbálta fellelni az akkor már morajló tömeg közepéről kiszűrődő hangfoszlányok tulajdonosát. Egyre drasztikusabbá és kétségbe ejtőbbé kezdett válni a tudatlanság. A jelenlévők kíváncsisága egyre csak fokozódott, mikor hirtelen felkapcsolódtak az óriási lámpák, melyek mindent megtöltöttek meleg fényárral.

Ekkor megpillantottak valamit. Valamit, amit az egyszerű ember talán soha nem szeretne látni. A feszült, szigorú sorban egymás mellett elhelyezett székek által alkotott sorok között karmazsinszínt öltött folyadék csordogált. Először senkiben sem realizálódott, hogy mi is történhetett, aztán egyre élesebb, rettegő hangok töltöttek meg mindent.

Csak egy valaki volt nyugodt. Valaki, aki ezt az egész kálváriát okozta, mikor aprócska, ám annál élesebb és mélyre hatolóbb kését a mellkasába mélyesztette. Neki már nem volt mitől tartania. Fentről figyelte a nézőtéren zajló szorgos eseményeket, amik végre körülötte forogtak. Körülötte, aki mindig elveszettnek és meg nem értettnek érezte magát a mai társadalomban. Ekkor értelmet nyert számára minden… minden, mi eddigi életében fojtogatva nyomasztotta. Egy aprócska kérdés van csupán, mi még körülötte motoszkál. Miért? Azonban erre a választ már csak ő tudhatja...

Előző oldal Josette