Utazó

Szépirodalom / Versek (1053 katt) Boszorka
  2012.06.12.

Halántékán sután dobol,
sután dobol,
tekintetébe sötét csíkokat
gravírozott az ínség,
a nyomor.
A sáros-város
poshadt pocsolyába
fojtja zűrzavaros álmát,
egy hajléktalan kábán,
a járdaszegélyről lógatja
fagytól elüszkösödött lábát,
csak gubbaszt, nyakában
rongyos kartonpapír táblán:
ÉHES VAGYOK!!!
Vegyél már egy képeslapot!
Budapest káprázatosan szép.
Űzött peregrinus a metró
mocskos műbőr ülésén,
kezében turistatérkép,
fulladozva az izzadó
testek kipárolgásától,
körülveszik
rebbenő riadt szemek,
ábránd és valóság közt,
fura világukban rekedt
különös emberek,
mellette koldussszony,
hajában nyüzsgő tetvek
láthatatlanok, akár ő maga,
együtt utaznak,
övék az éjszaka.

Előző oldal Boszorka