Sorsszerű találkozások

Szépirodalom / Novellák (1884 katt) bel corma
  2012.05.04.

Azt mondják, hogy a sors mindig olyan lelkeket sodor egymás mellé, akiknek az adott időben és élethelyzetben épp szükségük van egymásra. Miért találkoznak? Azért, hogy a tőlük telhető legjobb módon segíthessék, támogathassák egymást. Hogy mivel? Csak azzal, amiben tehetségesek... Amiben a legjobbak. Azzal, ami épp hiányzik a másik életéből ahhoz, hogy fejlődhessen a jelleme, továbbléphessen a sors által reá kiszabott úton, vagy épp túléljen egy reménytelen és kilátástalan élethelyzetet...Később - amikor már megtették ezt - gyakorta különválnak az útjaik, de ez az elválás korántsem fájdalmas... Azért nem, mert mindketten a legjobbat adták önmagukból a másiknak, és ezáltal gazdagabb színesebbé tették egymás jellemét... Emlékezni pedig csakis a szépre érdemes!

Előző oldal bel corma
Vélemények a műről (eddig 4 db)