Majd holnap...
Reggel mobilom könyörtelen csengőhangjára ébredtem. Álomtól kába agyamon átvillant a ködös gondolat, hogy talán hétvége van... Aztán lassan összeállt a kép. Este annyira fáradt voltam, hogy elfelejtettem kikapcsolni a telefon "riasztás" funkcióját. Gyorsan kinyomtam, azután...
Egy gondolat...
Hosszasan néztem a színes kijelzőt. Talán felhívhatnám... Ááá, ilyenkor még biztosan alszik, és különben is... Ugyan, mit mondhatnék neki?
A zuhany alatt lassan kitisztult a fejem. A kellemes, langyos vízsugár felfrissített, és máris szebbnek láttam a világot. Röpke fogmosás, és jöhet a reggeli! Már forró kakaómat kortyolgattam, amikor újra a mobilomra tévedt a tekintetem...
Újabb gondolat...
Küldhetnék neki sms-t, de... lehet, hogy el sem olvasná. Igen, valószínűleg egy mozdulattal törölné az üzenetemet!
Estére végre sikerült a számítógépem közelébe jutnom, és én élvezettel adtam át magam az irodalom varázsának. Épp elmélyülten próbáltam értelmezni egy absztrakt verset, amikor...
Megint "az" a gondolat...
Láttam, hogy fent van az interneten... Most biztosan el tudnám érni, de... késő van már, talán majd holnap. Igen, holnap biztosan megteszem!
***
Másnap már nem sikerült elérnem. Este bemondták a híradóban, hogy egy részeg sofőr felhajtott a járdára, és halálra gázolt egy fiatal nőt...
