pokoli üreg
alagútba születtem egy rohadt üregbe
pokolba nyúló toronyházba felhőkarcolóba
örökké fújja a magáét bennem egy hippi seggfej
még mindig valamire vár valamiben reménykedik
miközben odafönt a zörgés a csendet kezdi seperni
megőrülök hogyha nem fogja már be végre
nem értem miért van még ébren
minek jön a deres minek jön a vég
ki ez a tikem-tököm botsáska
mi ez a műsor máshogy akarom bogarakkal
benépesült agyamat gyerünk rakjuk szét
mondtam már jobb ha mész ez az üreg mindig ég
megmozdul a botsáska megmozdul a seggfej és
felgyújtják a rossz részeket bennem
