Eskü - vélemények

Ugrás a műre


Jávorszki András
Felhasználó
2020.08.02 11:59
35 vélemény
Szia!
Az alap elgondolás nem rossz (az irgalmas katona, aki megment egy civilt), de én még javítanék rajta.
Ez ugye egy különleges alakulat, akik kimondottan terroristákra vadásznak, tehát nem "hétköznapi" katonák, akik a fronton kerülnek bevetésre. Ezért is furcsa, hogy valaki közülük gyávának tartja önmagát. Az ilyen csapatok tagjait úgy képzik ki, hogy kiölik belőlük a lelkizést. Ők egy szó nélkül, olajozottan elvégzik a munkát. Aki ingatag típus, az rendszerint még a kiképzés elején kipereg. Azt pedig végképp hiteltelennek tartom, hogy valaki egy akció közben csak úgy kivégezze a társait egy ismeretlen miatt. Ha már alapból konfliktus van a csapatban (de itt ilyenről nem esik szó), ha valamiért klikkesedtek, akkor esetleg megtörténhet, bár még így is nehéz elképzelni. Ilyen esetben előzőleg alaposan fel kell építeni az "idegek harcát." (Tökéletes példája ennek a Szakasz című filmben Elias és Barnes őrmester konfliktusa, meg néhány Sven Hassel regény hasonló jelenete).

A leíró részek nagyjából rendben vannak, a történetvezetés nem döcög, bár néha kicsit nehézkes olvasni.

"John tábort vert a hideg sivatagban, és nyugovóra tértek, zajra ébredtek, egy fejkendős sötét alak fogott fegyvert Johnra, és számára érthetetlen nyelven beszélt hozzá, amire a kisfiú válaszolt, és válaszával együtt a katona elé vetette magát."
Biztos, hogy ez egy mondat? Szerintem legalább három, vagy inkább még több. Valahogy így fogalmaznám meg:
"Tábort vertek a hideg sivatagban, és nyugovóra tértek. Valamivel később zajra ébredtek. John felnézett, és látta, hogy egy fejkendős alak fegyvert fog rá. Érthetetlen nyelven hadart valamit. A fiú válaszolt neki, aztán - John legnagyobb döbbenetére - eléje vetette magát."

Valamint találtam még egy erő stílustörést.
"A lángok csóvája még messziről is látszott, amikor már a sivatagban mentek, ahogy visszanézett, a kisfiú a félelemmel teli szemében tükröződtek otthonának éppen elpusztuló elemei."
A mondat első fele hétköznapi stílus, aztán a "kisfiú" szónál átvált szépirodalmiba. Az ilyesmit jobb kerülni (nem csak mondaton belül, de az egész műben is), és már az elején eldönteni, milyen stílust használsz?

Oké, így visszaolvasva kicsit szőrszálhasogatónak tűnök, de csak azért teszem, mert van az írásban fantázia, és némi javítással jó kis sztori születhetne belőle :-)

Előző oldal