Linktár

Kiáltás

Éltem a csillagoknak,
Haltam bús Napoknak,
Feldúltam mindent magam körül,
Lépteim nyomán könnyek
Fakadtak a hegyek ormán,
Ordítottam hasztalan
A néma csendnek,
Nem felelt rá más
Csak a végtelen magány,
S most itt fekszek
A kietlenségben,
Lábaimat az óceán mossa,
Ujjaimat a földbe túrom,
Rút képében ül mellettem
Egy megfontolt ördög.
Istent kerestem, s leltem kínt,
Talán marad majd egy hasztalan
Jajkiáltás!