Linktár

Karvalyok

Ma este fáj a minden és a semmi,
a lelkemen lyukat szakít a csend,
de nincs erőm sebére gézt tekerni,
felette karvalyoknak árnya leng.

Kavargva húsomért verekszenek meg,
a csőreik kemények, élesek,
esélyt sem adva már a földi létnek,
vadul visongja mind a végzetet.

Cibálva százezer darabra tépnek,
a véremet magukba szürcsölik,
mutatva tüntetőn pokolnak, égnek,
ma ők a rend, a kény, a vágy, s a hit.

Utána mind a fészkeikbe térnek,
hol egyre zeng a győzedelmi ének.