Időutazás: Lock korában tanítok

Szépirodalom / Abszurd (1014 katt) Floró
  2010.08.20.

A hajnali harangszó ébresztett londoni szállásomon, mint minden reggel, Sir Eduard Morton Time Square–i házában, amely a piaccal átellenben épült. A szobalány behozta a reggeli teámat, valamint a szmokingomat a reggeli lapokkal együtt. A fiatalúrral pontban 6 óra 30 perckor volt a találkozóm a hall reggeliző-asztalnál, így pontban 26 percem volt a felöltözés után, hogy a tea megivása közben átnézzem az újság engem érdeklő részeit.

A reggeli toastot pontban 6 óra 29 perckor tették az asztalomra, ám ekkor még John úrfi nem volt sehol. Az úrfi 3 perccel később, kifogástalan öltözékben jelent meg, és ült le velem szemben. Utasítottam az inast, hogy töltsön teát az úrfinak, és a reggelijét vigye vissza. A fiatalember megértette a büntetés lényegét, ám én szeretem a tiszta dolgokat, így elmondtam neki, hogy egy angolnak a gazdaság fellendítése és a tradíciók megtartása érdekében állampolgári kötelessége a teaivás, még az üzleti partner megvárakoztatása pontatlanság miatt a legsúlyosabb modortalanságok egyike, és az üzlet szempontjából kifejezetten káros. Márpedig az apja azért szerződtetett, hogy az üzleti életben sikeressé tegyem. John úrfi türelmesen, megvárta, amíg befejezem a reggelit. Mivel erre sosem szántam többet negyed óránál, 7 órakor már a beérkező alkalmazottakat figyeltük.

Az adminisztrációs részleg vezetője és John úrfi állt elől, még én közvetlenül mögöttük. Az úrfi megjegyezte, hogy ki mikor vette fel a munkát, és mi is lesz a feladata. Mivel senki sem késett, így ma reggel nem kellett elbocsátanunk senkit. Elkezdhettük a délelőtti tanulási folyamatot.

Az első két óra számtani ismeretek, annak is a százalékszámítás gyakorlása. Összekapcsoltam egy elméleti előadással, a kölcsönadással és a hitellel kapcsolatban. A lényeget még egyszer elismételtem, azzal a szándékkal, hogy vacsora előtt visszakérdezem.

Kilenc órakor, a tíz számítás hibátlan elvégzése után engedélyeztem fél órás sétát a piacon. Ám igyekeztük ezt is hasznosan tölteni, összevetettük a különböző halfajták kilónkénti árát, és kikalkulálni, hogy egy étteremben mely halfajtákból érdemes vásárolni. A tanítványomnak figyelembe kellett venni az árak mellett azt is, hogy egyáltalán van–e fizetőképes kereslet az említett halra, és mekkora haszonnal lehet továbbadni az elkészített halon.

Nem volt véletlen a kitérő, ugyanis a következő két órában a kivitel és a behozatal témáját jártuk körül. A földrajz nagyon hasznos dolog egy olyan kereskedelmi cégnél, melyet Sir IV. Eduard Morton birtokol. Igaz ugyan, hogy a cég fő árucikke a tea, de Morton úr most akar terjeszkedni, és éppen a legidősebb fiáé lesz a feladat, hogy felmérje a lehetőségeket. V. Eduárd Morton úr már házas és az alkohol-piacon próbál érvényesülni, ám öccse, a tanítványom, John úrfi még kiskorú, ezért is van még rám bízva. Apja még nem döntött sorsáról, de azt sejtette engedni, hogy szintén étel vagy ital kereskedelmi céljai lesznek.

Fél tizenkettőkor letettük a francia térképeket, és fél órát szántunk az alkalmazottak szokásos ellenőrzésére. Minden beosztott néhány mondatban elmondta, hogy mit is végzett a délelőtt folyamán, John úrfi pedig elkészítette az összesítést a részlegvezetővel együtt. Ez mindennapos rutinfeladat volt. Amíg ők ezt elvégezték, addig én elrendeztem a délutáni elfoglaltságunkat.

Pontban fél egykor visszaértünk az ebédhez. Beszédgyakorlatként az inasnak olasz nyelven mondtuk el, mit is kérünk. A mondatokat én fordítottam le. A gyakorlat sikeres volt, mindketten olyan levest és második fogásokat ettünk, amit szerettünk volna. Ám John úrfi desszertként csokoládés puding helyett csokoládés felfújtat kért. Persze nem mert tiltakozni, hiszen akkor beismerte volna, hogy összekeverte a szavakat. Megette az ételt.

Délután kettőig pihenést engedélyeztem a tanítványomnak, én pedig összefoglalót írtam Sir Mortonnak az eddigi haladásról. Ezzel együtt két levelet is írtam. Egyet az oxfordi közgazdaságtan professzoromnak, melyben gratulálok neki az új könyvéhez, és pártfogást kérek az unokaöcsém részére. A másikat Loretta kisasszonynak, ám az magánjellegű.

Kettőkor az egyetemre indultunk, ahol egy előadást hallgattunk végig a legújabb hajótípusról. Az előadás háromkor kezdődött, és majd fél ötig húzódott. Nem örültem a váratlan fejleménynek, mert a kiírás szerint egy órás lett volna. Hiába, már a professzorok sem a régiek! Mindenesetre visszaúton azért elmagyaráztattam újra John úrfival a hajó működési elvét. Érveket és ellenérveket kerestünk, ezúttal közösen, érdemes lenne–e befektetni egy ilyen vállalkozásba. Mire az adminisztrációs részleghez értünk, megállapítottuk, hogy egyelőre még több hátránnyal jár az új hajó, mint előnnyel, így nem érdemes vele foglalkozni. Másrészről, ha tökéletesítik, akkor talán lehet benne fantázia. Most azonban a befektetés kockázatos.

Ötkor a részleg dolgozói egyenként kiléptek a kapun, bemutatva és leadva az aznapi teljesítményüket. A részlegvezető értékelte a napjukat, az úrfi pedig segített neki a déli összesítést folyamatosan figyelve. Mivel a kimutatás pontos volt, a munka pedig nem vett több időt igénybe, mint tíz perc, így megdicsértem a tanítványomat, valamit jutalmul szabadidőt engedélyeztem neki a hat órai vacsoráig. Nem kellett neki mondanom, hogy pontos legyen. Hat óra előtt öt perccel megjelent, így még arra is volt időm, hogy a reggel elmondott hitellel kapcsolatos dolgokat visszakérdezzem tőle.

A vacsoránál hölgyvendéget vártunk, John úrfi húgát és francia nevelőnőjét. Mivel előfordulhat a későbbiekben, hogy apja valamelyik tárgyalásán fiatal vagy idősebb hölgyeket kell szórakoztatnia, így művelt társalgást kezdeményeztem, természetesen francia nyelven.

Tanítványom most is remekül helyt állt, így a hölgyek távoztával, este kilenc körül rendhagyó figyelmességgel leptem meg a tanítványomat. Egy hintót kérettem a ház elé, majd londoni körútra vittem John úrfit. Még nem volt fél tíz, mikor az egyik westminsteri kaszinóba betértünk. Úriemberhez méltón társalgásba kezdtünk, majd hagytam, hogy a védencem, alkohol fogyasztása nélkül természetesen, önállóan csatlakozzon bármely csoporthoz. Ez hasznos lehet a későbbi üzleti partnereinek kiválasztásában és a tárgyalásban. John úrfi kellő magabiztossággal mozgott, bár ez csak a hetedik alkalom volt. Itt is ragaszkodtam a pontossághoz, tizenegy órát határoztam meg a találkozáshoz. A fiatalember pontos volt.

A szállásunkra visszaérve elbúcsúztam tanítványomtól, majd egy gyors fürdő után ágyba bújtam. Pontban az éjféli harangszónál elfújtam a gyertyát.

Mielőtt elaludtam volna még végiggondoltam a másnapi programunkat. A szokásos reggeli dolgok után átismételjük a francia és az olasz földrajzot, majd az angol adózásról fogunk beszélgetni. Délután egy könyvelőt fogunk meglátogatni, aki ezt az elméleti adórendszert a gyakorlatban is megmutatja. Remélem, a részlegnél minden rendben lesz, nem szeretném, ha szegény Johnnak el kellene bocsátania valakit. A múltkor nagyon rosszul viselte, majd megszakadt érte a szívem, de hát mindent meg kell tanulni.

Előző oldal Floró
Vélemények a műről (eddig 1 db)