Holdpásztor II.

Szépirodalom / Versek (917 katt) Józsa Bence
  2020.08.12.

Múltam lépcsőfokain
szökdös ide-oda
az emlékezet
nyughatatlan lova.

Hol mélyre száll,
feneketlen kutak
forrását keresve,
Hol magasba,
kozmikus jelek
érkezését lesve.

Az ég-peremen
Holdpásztor őrzi nyáját,
ügyelve apály-
dagály váltakozását.

Egyszer gyűrődik,
vonaglik a tenger,
másszor elsimul,
ahogy megbékél
a benne élő ember.

Szentes, 2020 nyár



Előző oldal Józsa Bence
Vélemények a műről (eddig 7 db)