A Sárkányok Álma
Aranypénzek csengő halmán
Alszik Ő nagysága.
Nem lelhető a birodalma
Kapzsi népek álmán.
Természet Őre, Kapzsi és Dőre.
A népnek legnagyobb szemfényvesztője
Rémálom ez az embernek
A Sárkány az mitől Ők félnek.
Csendes szelek ha fújnak
És a telek ha már nem dúlnak
Vége lesz a néma sárkánydúcnak
Mikor a felnőttek vadászni indulnak
Menekül ki lát mert nem látja valóságát
A Sárkány igazi és nemes orcáját
Mert a Sárkányok igaz álma
Nem más barátom:
Csak a Családra vágyás fohásza.
Téli estéken riogatják a fiatalt
Csendbe burkolják mint felhők a zivatart
Elmerengenek a népek a pikkelyes őrzőkön
S nem látnak tovább a tüzes lehelletükön.
Menekül aki megpillantja őket
Lovagok Széles vigyorral örülnek
A kihívás lángra lobbantja szívüket
Hogy megölve arannyal telítik erszényüket
De az igazság az
Az ember aki a gaz
A Sárkány csak védekezik
Miközben szebb napokról ábrándozik.
Menekül ki lát mert nem látja valóságát
A Sárkány igazi és nemes orcáját
Mert a Sárkányok igaz álma
Nem más barátom:
Csak a Családra vágyás fohásza.
Csillogó aranypénzek válnak tojáskeltetővé
A mai világ már a holnap sárkányaié
De én ezt oly régen nem bánom,
Mert nem lesz halálom
Ha a sárkány szomszédom s barátom
Én biza nem bántom
Nyisd hát fel szemed újra
Lépj egy új és igaz útra
Mert ha kitárja a szárnyát
Barátoddá válik a sárkány.
Menekül ki lát mert nem látja valóságát
A Sárkány igazi és nemes orcáját
Mert a Sárkányok igaz álma
Nem más barátom:
Csak a Családra vágyás fohásza.
S a fiókák ha elmentek,
És Csendesbedik a fészek
Az öregek is mind kirepülnek
S az embereknek
Hátramaradnak mind a kincsek!