Vak társadalom
Sorsfordító?
Vagy távolba ordító?
S ez csupán egy világot torzító?
Igen mert terjed az invázió
Emiatt csap le áldozataira a moszkitó.
Autókat szerelünk
Technológia fejlődik
Toljuk előttünk a szekerünk
De a probléma
Hamarosan tetőzik.
Cikkek mit eladunk
Közben jókat mosolygunk
Az ügyfélnek minden segítséget megadunk
De inkább a reményből kéne, hogy osztozzunk.
A zegzugos tájakon
Ásványi kincsek után megy a kutatás
Átlépünk az értékeken a várakon
De nem vesszük észre, hogy ránk törne a fulladás.
S a politika ki settenkedve
Bunkeréből várja a csodát
Most teljesen megrettenve
Észleli futni a ravasz rókát.
Talán megállítható?
Vagy megszámlálható?
Túl magas lett az adó
Emiatt a kulcs el nem fordítható.
Gondolkodóba esnek
S a megoldás felé lesnek
De annak érdekében semmit nem tesznek
Hogy végre igaz útja legyen a rendnek.
Anarchiába torkollik
S marcangol a krokodil
A rejtvény csak tolódik
S vele együtt a papír is elkallódik.
Kellene egy erős kéz
Akár a nektárban az édes méz
Ki irányít de közben
Még nagyobb fejetlenséget nem tetéz.
Mert érezzük hogy
Ez a tombolás felemészt
S megpillantjuk ott fenn a penészt
Ki úgy viselkedik mint egy csenevész
Miközben feléleszti a denevért.
Tagadhatjuk ugyan
De nem lenne értelme
Az ember aki fukar
S eljátssza mintha nem is lenne érzelme.
Vak társadalom
A látás az ajtó előtt toporzékol ártatlanon
Fogd fel ez a MÁV aranyom
A vonat egy újdonsült pár hatalom.
Mi átgázol minden gyenge áradaton.
Férj és feleség
Nektek a tárat adom
Nem kell ide eleség
Elég a mindennapi fáradalom
Tessék itt a száraz alom
Ezt küldi szívélyesen a vak társadalom.
2020. 09. 05. - Nemesnádudvar
