Kell, hogy színeset álmodjak
Kell, hogy színeseket álmodjak
Kell, hogy színeseket álmodjak,
kell, hogy a felhő mögé lássak,
megsejtsem a fénylő, és meleg
napot, ellebbenthessek fátylat.
Hinnem kell abban is, hogy oszlik
a köd, és látom már a fákat,
hogy szomorúságos életem,
és a sajgó fájás csak látszat-
Tudnom kell, hogy hideg hó alól,
virágok fognak nyílni újra,
és a szent körforgás működik…
Vissza se kell nézzek a múltra.
Mosolyogni tanítom magam,
szépet pedig csak szépnek látni.
Annyi mocsok, és nyomor között,
régen volt magamra találni.
