Már nem...

Szépirodalom / Versek (209 katt) Kohász
  2024.01.21.

Szomorú szemű kedvesem
oly’ régen nem dudorászik.
Tekintete rajtam pihen,
bűnbánó szívemmel játszik.

Szemrehányása az árnyék,
rávetül magányos estre,
hiánytól bódul a lélek,
menne a láb, hogy keresse.

Tekintete nem hívogat,
nem szólít magához engem.
Megrándul fájón a szívem.
Hogy lehet nélküle élnem?

Előző oldal Kohász